Már annyit hivatkoztam a blogban Ines de la Fressange könyvére, hogy nem maradhat ki egy a könyve alapján készített bejegyzés az általa adott tanácsokról. Jelen bejegyzés nem terjed ki mindenre, inkább csak az itthon problémát jelentőkre.

1. A csillogó ékszerek és a mindenhonnan elővillanó logók: ez nem a mi stílusunk.

Bár nekem is vannak olyan darabjaim, amiken szerepel a logó (a táskáimon), de ezen kívül egy ruhám sincs, amin rajta van bármilyen márkajelzés. Itthon valószínűleg soha nem fogják a gyengeelméjűek megérteni, hogy attól nem lesznek szebbek, jobbak, hogy a pólójukon rajta van a Retro felirat. Hány ilyet látni még mindig???

3. A legging. Alig van ember, akinek jól áll.

Újabb itthon felmerülő probléma. A képen látható másodikhoz hasonlót nem olyan régen láttam, annyi különbséggel, hogy az illető kék színű bugyit viselt:-) 

4. A mértéktelenül szexis már nem szexis (leopárdmintás ruha szédítő dekoltázzsal).

Sajnos sokan itthon a minél kivágottabb, minél rövidebb az a jobb elvet követik.A kívánt hatás nem mindig jön össze. Nézzünk már tükörbe, és ha tiszta narancsbőr a lábunk, vegyünk már hosszabb szoknyát. Az utcán dolgozó munkásokon, és néhány perverzen kívül senki se fog ránk figyelni, vagy ha igen, az sem azért lesz, mert júúj, de jól nézünk ki.

 

5. Hallgassunk az eladókra, hiszen ez a szakmájuk!

Ezt a tanácsot ne kövessük itthon! Amióta bejöttek a hátul cipzáros magassarkú cipők, hiába jártatom a szám, hogy nekem mindegyik bő, meg akarják magyarázni, hogy jó. Két bokám belefér egy cipőbe, kijár belőle a lábam, nem látják??? A hozzá nem értés miatt (tisztelet a kivételnek) ötször nézzünk meg mindent mielőtt megvennénk, ha egy eladó azt mondja, hogy jó, de mi látjuk, hogy nem.

Azt pedig kifejezetten utálom, ha beviszek 5 ruhát próbálni, és utána visszaadom mindet, és megkérdezik, hogy jó lett valamelyik, én mondom, hogy nem, de ha lenne kisebb, akkor talán, persze nincs, utána meg csak néznek rám értetlenkedve. Miért kell már magyarázkodnom, nézzenek már rám, 43 kg vagyok, marha vékony. Örülök, ha találok olyat, ami tetszik, és jó is méretben (így is általában hónapokat megyek dolgok után, és én is elég ideges szoktam lenni, amikor a századik nadrág is nagy, vagy a huszadik csizma is eláll), nehogy már ne lássák.

6. Hallgassunk zenét öltözködés közben méghozzá a Dead Flowerst a Rolling Stones-tól!

A végére maradt egy jó tanács. Sajnos én sem mindig követem, de igen hasznos tud lenni. Ha engem kérdeztek, akkor Rolling Stones Rain Fall Down szól, vagy Pink Floyd:-)

Nem tudom, hogy hányan ismeritek a The Coveteur-t. Én imádom nézni a hírességek gardróbjairól (és azok tartalmáról) készített képeket. Olyan hangulatosan meg tudják őket csinálni, persze kis túlzás azért van bennük. (Kinek lóg a melltartója a csilláron, vagy ki tárolja a cipőit a kádban?) Az ötlet viszont jó, így egész nap képes voltam azzal szórakozni, hogy ide-oda pakoltam a dolgokat. A vége persze nem lett valami jó, mert egyrészt olyan sötét volt, hogy látni nem lehetett egész nap, másrészt jól le is buktam. Meg volt nyitva egy kép, amin az egyik cipőm a citromfáról lógott, és a drága párom észrevette (és jött a citromfa így is meg van dőlve szöveg...). Szóval itt van pár kép tőlem, de jó tanács, hogy mindenki maradjon a The Coveteur nézegetésénél inkább (vagy várjuk meg még kisüt a nap, és csinálok egy normálisat:-)

Bár a bejegyzés csak holnap lenne aktuális (azaz október 22-én), de jobb előbb, mint utóbb (értsd, míg elfelejtem).

Általában véve a bejegyzéseim megírásának meg van az oka. Ha nem látom meg az Ugg mamuszt, akkor nem születik meg a Halloween kosztümös, ha nem állok le vitázni egy kommentelőmmel, akkor nem születik meg ez a bejegyzés.

Bár nem azért megyek a Luxemburg-kertbe, mert Deneuve is oda viszi az unokáit, magát Deneuve-t imádom (ez volt a vita tárgya:-)

Egy kis válogatás kedvenc képeimből, filmjeimből, jeleneteimből (a teljesség igénye nélkül, mindet csak nem rakhatom be:-)

1. 8 nő

A francia színésznők legjava szerepel benne, köztük Fanny Ardant, Isabelle Huppert (akinek szintén nagy rajongója vagyok). Olyan, mint egy színdarab, az egész film egy házban játszódik. Tele remek dalokkal, amiket nem csak én, hanem a párom is dúdol:-)

2. Louis Vuitton-kampány kép

Egyik kedvenc képem. Deneuve tökéletes választás volt a Vuitton részéről (de sorolhatnám még, a Chanel és a MAC részéről is).

3. Yves Saint Laurent múzsája

Ketten együtt a tökéletes páros.

4. Az anyósom

Ha könnyed és szórakoztató francia vígjátékra vágyik az ember, akkor ez lesz az igazi. Bármikor meg tudom nézni, de ki kivel is jön össze?

5. A sokadik kedvenc képem

6. Az Indokína tangó-jelenete

Imádok tangókat nézni, ezt is már ezerszer láttam...

Sajnálatos módon itt vidéken a kedves utcabeliek egyike azzal szórakozik, hogy a cicákat elteszi láb alól. Így tűnt el egy hónapja Dior nevű álomszép maine coon és házicica keverék macskám. Audrey cica így a rossz tapasztalatok miatt benti macska lett. A baj csak az volt, hogy állandóan sírt, hogy ki akar menni, illetve próbál kiszökni (néha sikerül is neki), ezért döntöttem a hám és póráz mellett. Gyakorlatilag tanítani nem is kellett, gyönyörűen megy vele:-) Persze nem a kedvence, de örül, hogy kint lehet.

Audrey cicának köszönhetően tegnap muszáj voltam elmenni hálóinget venni (az összes szétszakadt, én neki tulajdonítom, mivel azóta, amióta itt van az összes függönyt szétszedte, és a szárítóról is lopja a ruhákat, utána viszi nagy boldogan az egész házban, széttépve azokat...:-) A kínálatot elnézve elég siralmas kép tárult elém. A Premier Outlet Center egyre lepukkantabb lett, minden ötödik üzlethelyiség üres, de a meglévők is kritikán aluliak. Mivel a képek nagy részét sikerült kitörölnöm (másolás helyett törlést nyomtam...:-), így csak a lentiek maradtak, többi írásban.

1. Weekend Pop Up Store 

Anyu vette észre. Mivel ki volt a boltra írva, hogy Karl Lagerfeld, Pierre Balmain, Just Cavalli gondoltam valami extrát kapok. Ehelyett egyik márka ruháiból/cipőiből se találtam egy darabot sem, kizárólag Mexx ruhákat, amik kb. 10 évvel ezelőtt voltak nagy számok, arról nem is beszélve, hogy mindegyik úgy nézett ki, mintha már legalább százszor ki lett volna mosva.

2. Mango

Sajnos most nem volt semmi extra kedvezmény, a ruhák árai a nem outlet üzletek áraival azonosak voltak. Pár évvel ezelőtt még lehetett korrekt áron, jó minőségű ruhákat is venni ott, azóta nem nagyon találok semmit.

3. Office Shoes

Bokacsizma keresésbe fogtam, így ide is benéztem. Csizmák helyett szandálok, és használhatatlan Ugg cipők sokaságával van tele az üzlet. A képen látható kb. 10 ezer forint. Amióta megláttam ki vagyok akadva, előző bejegyzésben ajánlottam már Halloween jelmezhez.

 4. Intimissimi/Calzedonia outlet

A fenti rész a Mangoról tökéletesen illik ide is, régen más volt. Egy hálóinget vettem, mint írtam fent is. Nekem tetszett, azóta leöreglányosozták az itthoniak...Bár szoktam ott melltartót venni, mert ki lehet fogni jókat, de most is a hónapokkal ezelőtti darabokat láttam.Viszont rengeteg leggings volt, amik pizsama nadrágra hasonlítottak. A leggingsek árai 2200.- Ft körül mozogtak. A képen látható Intimissimi top ára 990.- Ft, no comment, ami az anyagot illeti.

5. Oui

Az üzletbe benézve megpillantottuk a "Kardigánok 1.990.-től" táblát. Egy sem volt annyiért.

Mostanában egyre többször gondolkozom el azon, hogy itthon miért is nem olyan egy bolt, mint mondjuk Párizsban? Ott járva álomszép kirakatokat látunk, ízlésesen berendezett üzleteket, tökéletes kiszolgálást, kulturáltan felöltözött és kulturáltan viselkedő nőket és férfiakat az utcán. És ez, amit most leírok valószínűleg sokaknak nem fog tetszeni, de a választ én abban látom, hogy ott igényesek az emberek, itthon pedig nem, és ezt most nem csupán a külsőre értem. Itthon egyszerűen nincs igény arra, hogy hozzáértő alkalmazottak legyenek. Mivel alapjaiban jellemző az igénytelenség, így a boltok is ehhez igazodtak, bármilyen termék eladható, bárkivel.

A másik legnagyobb probléma az intelligencia hiánya. Amióta járok Párizsba egyre inkább látszik az itt jelentkező hiányunk. Azóta nem csak én mondom, hogy itthon nem olyan, mint Párizsban. Bármelyik boltban/étteremben voltam, mindig emberhez méltó kiszolgálást kaptam, olyat, ami egy szolgáltatás igénybevételéért elvárható. Itthon egy egyszerű kérdésre úgy reagálnak az eladók, mintha egy utolsó senkivel beszélnének. A tavalyi élményem azóta is mesélem. A Westendben lévő Guess boltban meg akartam próbálni egy bakancsot. Az eladó az üzlet előtt állt, amikor bementem már akkor "pofákat" vágott, hogy neki be kell mennie a boltba, és nem nézelődhet odakint. Kérdeztem, hogy van-e abból a cipőből a méretemben. Amikor mondta, hogy nincs, mondtam, hogy legyen szíves megnézi, hogy máshol van-e. Erre a válaszul bunkón motyogott valamit. Persze leírva a történet nyilván nem olyan, mint élőben volt, de én addig jutottam, hogy végig a Vásárlók Könyvét kértem, azon gondolkozva, hogy hívjam-e főnökét. Nehogy már a vevő érezze magát rosszul, mert szeretne venni egy cipőt.

Na ez a különbség itthon és külföld között, ott ha meg akartam nézni valamit, azonnal hozták, kipróbálhattam, megfoghattam, elmondtak mindent róla, de itt azt se tudják miről van szó. Ha keresek valamit, és mondom, hogy ilyen legyen az az alapozó, meg olyan (két tulajdonságot mondtam, nem nehéz dolog olyat találni azt hiszem), a válasz, hogy olyan nincs (matt, tartós). Megkérdezem, hogy van-e másik fajta szempillaspirál a válasz: miért nem jó ez, ez nagyon is jó minőségű.

Valószínűleg, amíg a magyar igényeknek ez a szintű szolgáltatás elegendő, addig változás nem lesz. Én azért szeretném, ha egyszer úgy mehetnék el vásárolni, mint Párizsban.

Zárásképpen pedig életem egyik legmeghatározóbb élménye. Fél évet Németországban tanultam, onnan tettünk egy két napos kirándulást Strasbourgba. A villamoson utaztunk, amikor két férfi elkezdett magyarul beszélni, azt mesélve a másiknak, hogy mekkorát belesz*rt az Aachen vécéjébe. Hozzáteszem párszor voltam/illetve éltem is külföldön, más nemzet tudott intelligensen viselkedni. Amit itthon meg lehet tenni, külföldön nem. Ezek után persze lehet "pattogni", hogy milyen szar is ez a külföld, de ha a saját igénytelenségét akarja valaki kint előadni, az ne sértődjön meg a fogadtatásban, mert ott nem nyerő, ami itthon.

Talán ez a bejegyzés sok kedves kommentelőmnek választ is adhat. Én nem elégszem meg az igénytelenséggel, ezért is utazom Párizsba Air France-al. Köszönöm, egyszer próbáltam fapadossal utazni, de akkor is, hála a magyaroknak az utazás az igénytelenségről szólt, a végig üvöltözésről, egymás tiprásáról. Sajnos sokaknak pont ez a baja, ha valaki igényesebben akar élni, akkor kikerül az igénytelenek köréből, így máris úgy néznek rá, mint valami különcre. 

A fashionista.com az idei divathetek kifutóiról szemezgetett Halloween kosztümöket. Barbie babától kezdve Kleopátráig széles a választék. Íme 5 jelmez:

A ruhák közül a harmadik beszerzése a legegyszerűbb. Elég csak a Nyugati-aluljáróban körbenézni, de a tökéletes cipőt is megtaláltam a jelmezhez:

Ugg mamusz (kb. 10 ezer forint)

A H&M, mint minden évben idén is jelentkezik egy neves tervező által készített kollekcióval. Idén ez a tervező nem más, mint Alexander Wang. A kollekció darabjai november 6-tól lesznek elérhetőek a kiválasztott üzletekben.

A Wang-kollekció képeit nézegetve igazi Wangos-darabokat vehetünk majd "olcsóbban". Bár a kis fekete ruhákat leszámítva az utcán hordhatatlanok (de biciklizéshez, edzéshez tökéletesek azoknak, akiknek számít, hogy a pólóra rá legyen írva egy márkanév). A sapkában pedig igazi csúcsfejek lehetünk:-)

Tegnap délután egyik ismerősömmel utaztam haza. Az úton az erdélyi nyaralása képeit nézegettük, amikor szóba került a következő útiterve, Milánó. Mivel én voltam már ott egy egynapos "gyorstalpalón", kíváncsi volt a véleményemre. Azonnal mondtam, hogy ne, ne, ne. Már régebben is ajánlottam Toszkánát, és Liguriát neki, és Milánó helyett most is azonnal mondtam, hogy arrafelé vegye az irányt. A miértet a lenti képek azt hiszem megmagyarázzák. 

Személyes tapasztalat alapján az autóval való utazást mondanám (vagy repülő és autóbérlés). Szállásunk Montecatini Termében volt, ami tökéletes hely Toszkána és környéke felfedezésére. Mellesleg a bookingon korrekt áron vannak már szállások ott, amik tartalmazzák a reggelit is (ellentétben a párizsi szállásokkal, ahol külön kell fizetni értük). 

Az úton mi tettünk egy kitérőt Bolognába, Maranellóba, hazafelé Velencébe. Ami pedig kötelező, ha a környéken vagyunk az Cinque Terre.

Az út azért is maradt emlékezetes, mert valószínűleg a legnagyobb "égés" ezen az utazáson történt, Viareggioban, ahová tengeri kütyüket mentünk enni. Leparkoltunk valahová, és megkérdeztük egy éppen ott járótól, hogy mondjon egy jó helyet. Rámutatott egy a hátunk mögött lévő étteremre. Bementünk, de senki nem beszélt se angolul, se németül. Étlap egyáltalán nem volt, így árakat se tudtunk. Kérdezték, hogy antipasti? Amire én annyit tudtam azonnal rávágni, hogy NO PASTA (nem beszélek egyáltalán olaszul), így a pincérlány elrohant, és azonnal hozott vagy 7 tálat, tele tengeri herkentyűkkel (azaz az előételt)....No comment.

Tegnap este a legismertebb online piactéren nézelődve ütötte meg a szemem a következő hirdetés:

"Michael Kors eredeti nagy papír táska shopper"

Michael Kors eredeti nagy papír táska, shopper. Én nem tudom használni, ezért 1 ft-ról indítom. Minimális tárolásból adódó gyűrődés előfordulhat. A Vogue magazint a méret és viszonyítás miatt tettem a képre, kérésre szívesen adok pontos méreteket. :) Személyes átvételt javaslom, de postázom is, ha kell.

A legdurvább az egészben, hogy a hirdetést 37-en nézték meg, 5 megfigyelője van, és licitáltak is már rá (1 forinton jár), licitlépcső 200.- Ft.

Szétnézve az adott eladó termékei között találtam még egy Michael Kors eredeti nagy papír karton dobozt is.

"Michael Kors eredeti nagy papír karton doboz. Én nem tudom használni, ezért 1 ft-ról indítom. Az egyik alsó sarkán van egy kb 1 cm-es tárolásból adódó horpadás, itt a papír felső része is meg van repedve picit, de könnyen orvosolható. A Vogue magazint a méret és viszonyítás miatt tettem a képre, kérésre szívesen adok pontos méreteket. :) Személyes átvételt javaslom, de postázom is, ha kell."

A doboznak 7 megfigyelője van, és 1 licit érkezett rá. Licitlépcsője 200.- Ft.

A doboznál a kérdések között találtam egyet.

"Kérdés: Szia! Megvenném a Michael Kors dobozt, papírtáskát, a Burberry papírtáskát és a Gerry Weber táskát. Összesen ezért 2.400.- Ft?

Válasz: Szia! Sajnos ezek közül már 3 aukción van licit, így nem tudok már fix árat tenni rá, de tudsz liciátálni rájuk és így lehet, hogy még olcsóbban a Tiéd lehetnek:-)"

Egy dologban biztos vagyok, a fenti papír táska (eladó szerint "shopper"), és doboz nem 1.- forintért fog elkelni. A vevőt pedig legegyszerűbben egy szóval tudnám jellemezni: konzumidióta.

Na de tényleg, ez komoly?

Valószínűleg én vagyok az egyetlen, aki egy tok miatt vett iPhonet (ez igaz, megláttam *A* tokot, kiderült, hogy csak iPhonehoz van, így lecseréltem a BlackBerrymet). Így utólag mondhatom, hogy igazából jól tettem, a BlackBerryvel lehetetlen volt normális módon internetezni.

Szétnézve a tokok között a legjobbak egyértelműen az iPhonehoz vannak.

Íme néhány:

Moschino (74 euro)

Moschino (51 euro)

Moschino (48 euro)

Moschino (48 euro)

Moschino

Moschino (52 euro)

H&M (1.290.- Ft)

Kenzo (az ikonikus tigrismintával)

Moschino (48 euro)

Givenchy (60 euro)

És a tok, amiért iPhonet vettem:

Marc by Marc Jacobs  (12.900.- Ft Heaven Store)